Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata

Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Doboz Nagyközség Önkormányzata

Képviselő-testülete és Szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

(Egységes szerkezetben)

 

 

 

Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

 

 

1. Az önkormányzat és jelképei

 

1. §

 

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Doboz Nagyközség Önkormányzata

(a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelyének címe: 5624 Doboz, Kossuth tér 3.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.doboz.hu.

(4) Az önkormányzat hivatalos e-mail címe: polghiv@doboz.hu

(5) Az önkormányzat működési területe: Doboz Nagyközség közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat hivatalos lapja a „Dobozi Hírmondó”.

(7)[1] Az önkormányzat adószáma: 15725149-2-04

 

2. §

 

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. A címer és a zászló részletes leírását, valamint az azok használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2)[2] Az önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, körívén a "Doboz Nagyközség Önkormányzata" nagybetűs felirat olvasható, közepén Magyarország címerének rajzolata található.

(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:

a) az önkormányzat által kötött szerződéseken,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.

(4)[3] A polgármester hivatalos pecsétje kör alakú, körívén a „Doboz Nagyközség Polgármestere” nagybetűs felirat olvasható, középen Magyarország címerének rajzolata található.

 

(5)[4]  A jegyző hivatalos pecsétje kör alakú, körívén a „Doboz Nagyközség Jegyzője” nagybetűs felirat olvasható, középen Magyarország címerének rajzolata található.

(6) Az önkormányzat által alapított kitüntetésekről és elismerő címekről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

 

2. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

 

3. §

 

Az önkormányzat testvér-községi kapcsolatot tart fenn az erdélyi Ozsdola településsel.

 

 

3. Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

 

4. §

 

(1)[5] Az önkormányzat a törvény által előírt kötelezően ellátandó feladatai mellett gondoskodik:

a) a településfejlesztés és a településrendezés feladatairól,

b) az épített és természeti környezet védelméről,

c) a csapadék-és belvízelvezetés feladatairól,

d) a településtisztaság biztosításáról

e) gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátásáról

f) bölcsőde fenntartásáról

g) helyi állandó piac fenntartásáról és üzemeltetéséről

(2) Az önkormányzat támogatja a közművelődési, tudományos, művészeti, kulturális és turisztikai tevékenységet, közösségi teret biztosít. Ennek keretében:

a) közművelődési intézményt működtet,

b) intézménye útján alapfokú művészetoktatást biztosít,

c) intézménye útján általános, nyilvános könyvtári szolgáltatást nyújt a lakosságnak.

(3) Az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése és a sport támogatása érdekében szerződés alapján Sportpályát üzemeltet, szabad-strandot működtet, költségvetési rendeletében meghatározottak szerint sportcélú támogatást nyújt a helyi sportegyesületek részére.

(4)[6]Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait külső szakértő végzi.

(5)[7] Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi felnőtt és gyermekorvosi sürgősségi ügyelet ellátását az Egészségügyi Alapellátási Intézmény (5700 Gyula, Béke sgt. 39.) végzi.

 

5. §

 

(1) Az önkormányzati hatáskörök átruházásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

 

4. A képviselő-testület

 

6. §

 

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

 

 

5. A képviselő-testület ülései

 

7. §

 

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja a polgármester és a megválasztott képviselők eskütétele, az alpolgármester megválasztása, és a pénzügyekkel foglalkozó bizottság felállítása.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására és vezetésére a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, az ő akadályoztatása esetén a korelnök jogosult.

(4) A képviselő-testület az ünnepi ülést és a közmeghallgatást kivéve, az üléseit a Községháza

tanácskozó termében tartja. Kihelyezett képviselő-testületi ülés is tartható.

(5) A képviselő-testület munkaterv szerinti rendes üléseit - lehetőség szerint - minden hónap utolsó előtti csütörtöki napjára kell összehívni.

(6) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, kezdetének időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok tárgyalásának módját,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) rendkívüli ülés meghívója esetén az ülés összehívásának indokolását.

(7) Az ülés meghívójához a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak részére mellékelni kell:

a) a legutóbbi képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről szóló írásos tájékoztatót,

b) az előző képviselő-testületi ülésen elfogadott, és a lejárt határidejű határozatok

végrehajtásáról szóló tájékoztatót,

c) a munkaterv szerinti napirendi pontok írásos előterjesztését,

d) az egyéb írásos előterjesztéseket,

e) írásbeli interpellációs válaszokat és kérdéseket.

(8)[8] A testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal kell megküldeni. Halaszthatatlan önkormányzati döntést igénylő ügyekben a polgármester 3 napnál rövidebb időben is összehívhatja az ülést. A meghívót megküldésével egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és az önkormányzat honlapján – a nyilvános előterjesztésekkel együtt – közzé tenni.

 

8. §

 

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt,

b) a település országgyűlési képviselőjét,

c)[9] a nemzetiség önkormányzat elnökét, mint a nemzetiség helyi szószólóját,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) a külön jogszabályban előírt kötelező esetekben a megfelelő szervezeteket, illetve a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét.

 

(2) A képviselő-testület ülésére meghívót kell küldeni:

a) a helyi képviselő-testületben mandátummal nem rendelkező országgyűlési, és országgyűlésen kívüli párt helyi vezetőjének, amennyiben a pártnak a településen szervezete működik,

b) megyei napilapoknak,

c) a Dobozi Hírmondó szerkesztőjének,

d) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

e) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

f) az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vezetőinek,

g) ünnepi ülés esetén Doboz Nagyközség Díszpolgárainak, és a Doboz Nagyközségért Emlékéremmel kitüntetett személyeknek

h) azon személyeknek és szervezeteknek, akik jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

 

9. §

 

A polgármester törvényben meghatározott esetekben rendkívüli testületi ülést köteles összehívni. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntésre van szükség. Ilyen sürgős, halasztást nem

tűrő esetben az ülést megelőző nap 17.00 óráig kell kikézbesíteni az ülés meghívóját. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni a papíralapú írásbeliségtől is. A rendkívüli értesítési módról feljegyzést kell készíteni, és a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

 

 

6. Gazdasági program, munkaterv

 

 

10. §

 

(1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.

(2) A képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó – munkaterv, mely fél évre készül. Az első félévre szóló munkatervet minden évben a tárgyévet megelőző év decemberében, a második félévre szólót júniusban fogadja el a képviselő-testület.

(3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése.

(5) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságok tagjaitól,

c)[10] az önkormányzat területén működő nemzetiségi önkormányzattól,

d) az önkormányzat területén működő civil szervezetektől,

e) az önkormányzat által fenntartott  intézmények vezetőitől.

 

 

 

7. A képviselő-testületi ülés vezetésének szabályai

 

11. §

 

(1) Az ülést vezető elnök a képviselő-testületi ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét, ismerteti az igazoltan, valamint az előzetes bejelentés nélkül távol maradt képviselők névsorát, előterjeszti az ülés napirendjét, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel külön határoz.

(2) A meghívóban nem szereplő - sürgősségi indítványnak nem minősülő - téma napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Az ülést vezető elnök az ülés vezetése során:

a) folyamatosan köteles vizsgálni a határozatképességet, határozatképtelenség esetén, 8 napon belülre kitűzi a megismételt testületi ülést, amelynek napirendjében a meg nem tárgyalt és még időszerű pontoknak szerepelniük kell,

b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c)[11] kihirdeti a képviselő-testület korábbi zárt ülésén hozott döntéseket figyelemmel a információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire

d) tájékoztatást ad a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseményekről, tárgyalások eredményéről, az előző üléseken hozott határozatok végrehajtásáról,

e) szavazásra bocsátja a lejárt határidejű határozatok végrehajtását,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és - szükség esetén – összefoglalja a vitát,

g) a jelentkezés sorrendjének figyelembe vételével megállapítja a hozzászólások sorrendjét,

h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

i) biztosítja a képviselők interpellációhoz és kérdezéshez való jogának érvényesülését.

(4) A vitát megelőzően minden napirendi pont esetében a véleményező bizottság elnöke ismerteti az érintett bizottság véleményét, amennyiben azt az előterjesztés, vagy annak kiegészítése nem tartalmazza, valamint a napirend előadójához a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre a vita előtt kell választ adni.

(5) Az ülést vezető elnök jogosult eldönteni, hogy megadja-e a szót a tanácskozási joggal nem rendelkező megjelentek számára illetve azt is, ha megvonja azt.

(6) A vita során a vita lezárására vagy folytatására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A vita során elhangzott módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt szavazásra alkalmas módon köteles megfogalmazni, és azt írásban kiosztani, vagy a képviselőkkel szó szerint ismertetni. Pontatlanul megfogalmazott módosító

javaslat javaslattevő által történő újrafogalmazását az ülést vezető elnök indítványozhatja.

(8) Az ülést vezető elnök tárgyalási szünetet rendelhet el a saját vagy bármely képviselő indítványára, a napirend tárgyalása során, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz

(9) Az ülést vezető elnök a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – az ülést vezető elnök javaslatára - a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(10) A szavazás közben és azt követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.

 

(11) Az előterjesztés napirendről történő levételét – a szavazás elrendelése előtt – bármely képviselő- a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

12. §

 

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetése sem jár eredménnyel - határozott időre félbeszakíthatja az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

 

 

8. Az előterjesztés

 

13. §

 

(1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága és a jegyző által tett javaslat, megfogalmazott rendelet-tervezet vagy határozati-javaslat, amely képviselő-testületi döntést igényel.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, vagy szóban történő előterjesztését. Kizárólag írásban nyújtható be az előterjesztés a következő esetekben:

a) önkormányzati rendelet alkotása

b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése

c) helyi népszavazás kiírása

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a) fejrész, mely tartalmazza az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő személy, illetve szervezet megnevezését, valamint az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának módját,

b) előterjesztés szöveges indoklása, a tárgykört érintő adatok információk ismertetése,

c) pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölése,

d) határozati javaslat, illetve rendelet-tervezet,

e) a végrehajtásért felelősök és a határidők megjelölése,

f) az előterjesztő aláírása,

(4)A határozati javaslatnak tartalmaznia kell minden szükséges intézkedést. A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra.

(5) Előterjesztés csak bizottsági véleményezést követően kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként tárgyalt ügyeket.

 

 

 

 

 

9. A sürgősségi indítvány

 

 

14. §

 

(1)[12]Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülésen, a napirendi pontok elfogadása előtt, írásban nyújtható be. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat testülete.

(2) Sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással lehet előterjeszteni, előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli tárgyalása végett.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt – elfogadása esetén – első napirendi pontként kell megtárgyalni. A sürgősség elutasításakor egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell jelölni, hogy hányadik napirendi pontként tárgyalandó meg.

 

 

10. Interpelláció, kérdés

 

15. §

 

(1) A képviselők az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeiben interpellációikat a

napirendi pontok megtárgyalását követően szóban vagy írásban intézhetik a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez.

(2) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább öt nappal írásban megkapta. A megjelölt határidőn belül, vagy a képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy a benyújtást követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni.

(3) Ha az interpellált írásban ad választ, a kérdést és a választ a képviselő-testület következő ülésén kell ismertetni, és az interpelláció elfogadásáról a következő képviselő-testületi ülésen kell dönteni, amelyen az interpelláló jelen van.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, az elfogadásról a képviselő-testület vita

nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester határidő kitűzésével az ügy tárgya szerint illetékes bizottságot bízza meg az interpelláció kivizsgálásával. A kivizsgálás során az interpelláló képviselő részvételét lehetővé kell tenni. A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a következő rendes képviselő-testületi ülésen írásban ad tájékoztatást.

 

 

11. Határozathozatal

 

16. §

 

(1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az ezek figyelembevételével kialakított, eredeti határozati javaslatról. A módosító vagy kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti

javaslatról kell dönteni.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen

szavazata szükséges.

(3)[13] Minősített többség (négy igen szavazat) szükséges – a Mötv. 50. §-ába foglaltakon túl – az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé minősítéséhez, önkormányzati

vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez és vállalkozásba való beviteléhez,

b) gazdasági társaság létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

c) önkormányzati vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelői jogának ingyenes átruházásához, illetve követelésről való lemondáshoz,

d) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához.

(4) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) rendszerint nyílt szavazással, kézfeltartással hozza, mely eredményének összesítése az ülést vezető elnök feladata.

(5) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti. Ha szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.

(6) a képviselő-testület a (7) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt

(7) a képviselő-testület az ülésről készültjegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat hozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekről

b) a határozati javaslat vagy rendelet tervezet módosítására vagy kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosítás, kiegészítés javasolt szövegének megállapításáról

c) az interpellációra adott válaszról

 

17. §

 

(1)[14] Titkos szavazás tartására a Mötv. 48.§ (4) bekezdésébe foglalt ügyekben bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság legalább három képviselő tagja, mint szavazatszámláló bizottság, bonyolítja le.

(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság képviselő tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Amennyiben a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke nincs jelen a titkos szavazáskor, a titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.

(4) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

 

18. §

 

(1) Név szerinti szavazásról a képviselő-testület bármely képviselő indítványára vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

 

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a jegyző összesíti, az ülést vezető elnök ismerteti.

 

 

 

 

19. §

 

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően –egytől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbi sorrend szerint:

a) határozat sorszáma arab számmal,

b) a „/” jel,

c) a kihirdetés éve arab számmal,

d) zárójelben a kihirdetés hónapja, római számmal és napja, arab számmal.

(2) A testületi határozatokról a jegyző számítógépes nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követően, meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A normatív határozat kihirdetése az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A normatív képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

 

 

12. Rendeletalkotás

 

 

20. §

 

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a települési képviselő,

e) a jegyző,

f)[15] a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

g) a civil szervezet képviselője

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a tervezet elkészítéséről a jegyző útján, valamint az illetékes önkormányzati bizottság(ok) bevonásával gondoskodik. A rendelet-tervezetet a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, valamint a tárgykör szerint illetékes bizottság minden esetben véleményezi. A rendeletalkotásban való társadalmi részvétel szabályait e rendelet 23.§-a tartalmazza.

(3) A rendeletek hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Gondoskodik azok érintett szervek számára történő megküldéséről.

(4) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell megjelölni az alábbi módon, és sorrend szerint:

a) a rendelet címe, amely tartalmazza a „Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete” és a „szóló” szövegrészt

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját, római számmal és napját, arab számmal

f) az „önkormányzati rendelet” kifejezést

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A rendeleteket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A

rendeletek nyilvántartásáról a jegyző számítógépes nyilvántartás vezetése útján gondoskodik.

(6) Ciklusonként legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság felülvizsgálja az önkormányzat rendeleteit, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek azok módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

 

 

13. A jegyzőkönyv

 

21. §

 

(1) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel és 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvből 1eredeti példányt a mellékleteivel együtt - évente kötetbe kell köttetni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal titkárságán, ahol a választópolgárok ügyfélfogadási időben beletekinthetnek. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel nem selejtezhető.

(2) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv a törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) távolmaradt képviselők névsorát és a távolmaradás okát (illetve, hogy azt nem jelezte),

c) napirendi pontonként az előadók és a felszólalók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és mondanivalójuk lényegét,

d) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

e) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.

f) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),

g) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit

h) aláírásokat, dátumot, pecsétet

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a tárgyalt írásos előterjesztések,

d) az elfogadott rendeletek,

e) az írásban benyújtott hozzászólások.

(5) A képviselő kérheti hozzászólásának a jegyzőkönyvben történő szó szerinti rögzítését.

 

 

14. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

 

22. §

 

(1) A helyi népszavazási aláírásgyűjtő ívek egy példányát, az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez, a jegyzőhöz.

(2) Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a Képviselő-testület hatáskörébe

b) a kérdésben nem lehet népszavazást tartani

c) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak

d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló 1997.évi C. tv.118.§ (3), (4), és (5) bekezdésében foglaltaknak

(3) A Képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni az Ötv. 46.§ (1) bekezdésében foglaltakon kívül akkor is, ha azt 500 választópolgár kezdeményezte.

(4) A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek. A határidő elmulasztása esetén a helyi választási bizottság az aláírásokat nem ellenőrzi.

(5) A polgármester a népszavazásra vonatkozó kezdeményezésről haladéktalanul köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(6) A helyi népszavazás lebonyolítására a választásról szóló 1997. évi C. törvénynek a választási szervekről és a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.  

(7) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet 250 választópolgár indítványozott.

 

 

15. Közmeghallgatás, lakossági fórumok és a rendeletalkotásban való társadalmi részvétel szabályai

 

23. §

 

(1) Közmeghallgatást kell tartani:

a) a nagyközség általános rendezési tervéről,

b) nagyobb arányú területrendezésről,

c) a nagyközség környezetvédelmi és természetvédelmi programjáról,

d) ha a képviselő-testület közmeghallgatás tartását rendeli el.

(2) A közmeghallgatáson egy személy egyszer, legfeljebb 10 perc időtartamban szólalhat fel.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, előterjesztésekről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, és a Dobozi Hírmondó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) A közmeghallgatás meghirdetett tárgyköreihez kapcsolódó közérdekű kérdéseket, javaslatokat írásban, elektronikus levélben és telefonon előzetesen is el lehet juttatni az önkormányzathoz, melyekre a közmeghallgatáson kell válaszolni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

 

24. §

 

(1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése, érdekében lakossági fórumot tarthat a nagyközség lakossága, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az érintett lakossági rétegek részére.

(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések megválaszolásáról, javaslatok rögzítéséről.

(3) A lakossági fórum összehívása és megtartása során a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

 

25.§

 

(1) E rendelet 23.§ (1), (2) és (3) pontjában megfogalmazott ügyekre vonatkozó önkormányzati rendeletek megalkotásával kapcsolatban a társadalmi részvétel szabályai a következő módon valósulnak meg: a rendelet-tervezetet az Önkormányzat honlapján elektronikusan, valamint a Polgármesteri Hivatal titkárságán papír alapú dokumentum formájában a képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon, közzé kell tenni. A módosító javaslatokat névvel és címmel ellátva írásban, elektronikus levélben és telefonon is el lehet juttatni az önkormányzathoz.

(2) E rendelet (1) bekezdésében nem tárgyalt ügyeket nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani.

 

 

16. A képviselő-testület bizottságai

 

26. §

 

(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, és szükség esetén, eseti bizottságokat hoz létre.

(2) Eseti bizottság különösen önkormányzati rendeletek elkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirend előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére vizsgálatok lefolytatására hozható létre.

(3) Az eseti bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésének a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,

b) Szociális és Gyermek Ügyek Bizottsága,

c) Közbeszerzési Bizottság.

(5) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés számukra meghatároz.

(6) A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék, a bizottságok által ellátandó feladat - és

hatáskörök részletes jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

 

27. §

 

(1) A bizottság szükség szerint tartja üléseit. A bizottság ülését - a törvényben meghatározott eseteken kívül - össze kell hívni tagjai ¼-ének vagy a képviselő-testületnek az okot és a célt megjelölő írásbeli indítványára.

(2) Ha a bizottság elnökének távolmaradása előre tudott, a bizottság képviselő tagjai közül bíz meg valakit írásban az ülés levezetésére, ha az elnök távolmaradása váratlan, a bizottság tagjai választanak eseti elnököt.

(3) Együttes bizottsági ülés esetén az elnökök megegyezésük szerint vezetik az ülést. Ha egyik bizottság elnöke nincs jelen, jogkörében a (2) bekezdés szerint kijelölt elnök jár el. Együttes bizottsági ülés esetén is bizottságonként külön jegyzőkönyv készül az ülésről.

(4) A bizottsági ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket - lehetőleg a testületi ülés meghívójával együtt - a bizottsági ülést megelőzően legalább 3 nappal, sürgős esetben legalább 1 nappal korábban kell megküldeni. Indokolt esetben az ülés szóban is összehívható.

(5) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a polgármestert,

b) az alpolgármestert,

c) a jegyzőt,

d) a napirend előadóját,

e)[16] a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f a belső ellenőrt a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő kérdésekhez,

g) az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vezetőit az őket érintő napirendekhez,

h) azon személyeket és szervezetek képviselőit, akiknek jelenlétét a bizottság elnöke indokoltnak tartja.

(6) Az ülésről – kettő példányban - a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből az egyik eredeti példányt, valamint a jelenléti ívet a jegyző őrzi, melyet évente be kell köttetni, a másik példányt az előírt határidőben a törvényességi ellenőrzést végző szerv vezetőjének kell megküldeni.

(7) A jegyzőkönyv elkészíttetéséről a bizottság elnöke gondoskodik, melyet ő és - egy a jegyzőkönyv hitelesítésre megválasztott - bizottsági tag, valamint a jegyző ír alá.

(8) A bizottság által hozott döntések nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

 

28. §

 

17. Vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések

 

(1) A polgármester, a képviselők és hozzátartozóik (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatra kötelezettek) vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenőrzését, tárolását, valamint a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárás lefolytatását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt lemezszekrényben kell őrizni, elkülönítetten az egyéb iratoktól.

(2) A képviselők vagyonnyilatkozata a bizottság elnökének vagy a bizottság általa megbízott tagjának jelenlétében megtekinthető, és arról feljegyzés készíthető a Polgármesteri Hivatal munkaidejében, a bizottság elnökével egyeztetett időpontban.

(3) Vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli

meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság eljárás lefolytatása

nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

 

 

18. A települési képviselő

 

29. §

 

(1) A képviselő a jogszabályokban meghatározott feladatain túl köteles

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

c) bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén való részvétel szempontjából, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

 

(2) A polgármester egyes települési képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - felkérhet a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokban való közreműködésre. A képviselő ilyen esetben, amennyiben a felkérést elfogadta, ennek köteles eleget tenni.

(3) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette vagy utólag igazolta.

 

29/A. §[17]

 

(1)A képviselő-testület a polgármester javaslatára a települési képviselők közül mezőgazdasági feladatok felügyeletére tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok részletes feladatait ezen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

 

 

19. A polgármester

 

30. §

 

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester hosszabb, összefüggő, 10 napot meghaladó szabadságát, köteles előre bejelenteni a képviselő-testületnek, a rövidebb időtartamú szabadságát helyettesével egyezteti.

(3) A polgármester minden hét hétfő délelőttjén fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(5) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül különösen, ha bármely okból 15 egymást követő munkanapon keresztül nem tudja ellátni feladatát.

 

 

20. Az alpolgármester

 

31. §

 

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ e rendelet 17.§ (2) bekezdésében megállapított szabályok szerint.

(2) [18]

 

 

21. A jegyző

 

32. §

 

(1) A jegyzőt - távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző egyidejű távolléte esetén a jegyzőt a polgármesteri hivatal kiadmányozási szabályzatban kijelölt köztisztviselője helyettesíti.

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatainak ellátása körében:

a) előkészíti a képviselő-testület ülése, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3) A jegyző minden hét első munkanapján 8 és 12 óra között fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

 

(4) A jegyző gondoskodik az átruházott hatáskörben hozott döntéseknek a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv vezetője részére - a jogszabályban előírt rendben – történő megküldéséről.

 

 

22. Az aljegyző

 

33.§

 

(1)[19] A polgármester a jegyző javaslatára a jegyző helyettesítésére, határozatlan időre aljegyzőt nevez ki, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyzőt helyettesítő aljegyző jogai és kötelezettségei a jegyzőével azonosak.

 

 

23. A Polgármesteri Hivatal

 

34. §

 

(1)[20] A képviselő-testület önálló polgármesteri hivatalt hoz létre Dobozi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 5624 Doboz, Kossuth tér 3.

(3) A Polgármesteri Hivatal működésének szabályairól, szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

 

 

24. Az önkormányzat vagyona

 

35. §

 

Az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

 

 

25. Az önkormányzat költségvetése

 

36. §

 

(1)[21]

(2)[22]A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni a rendelet-tervezetet, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelettervezetekkel együtt, a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, továbbá minden olyan előterjesztést, melyek a költségvetéssel kapcsolatosak, vagy amelyeknek egyéb pénzügyi kihatása van.

(3)[23]A rendelet-tervezetet és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet valamennyi bizottság, a hatáskörébe tartozó ágazat(ok) szempontjait figyelembe véve köteles előzetesen megtárgyalni.

 

37. §

 

(1) Az önkormányzati feladatokat egy önállóan működő és gazdálkodó intézmény, önállóan működő intézmények, valamint egy gazdasági társaság látja el, melyek felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények finanszírozása a Polgármesteri Hivatal útján, az intézményi finanszírozási ütemterv alapján történik.

 

 

25. Záró rendelkezések

 

38. §

 

(1) E rendelet 2011. december 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007. (I. 26.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 8/2007.(VII.27.), 1/2008.(I.24.), 19/2008.(VIII.08.) és 9/2010.(X14.) önkormányzati rendeletek.

 

Doboz, 2011. november 30.

 

Simon István Tamás                                                           Hrabovszkiné Dandé Szidónia

    polgármester                                                                                j e g y z ő

 

 

E rendelet kihirdetése 2011. november 30-án megtörtént.

 

Hrabovszkiné Dandé Szidónia

                 j e g y z ő

 

 

 

1. melléklet[24] a 12/2011. (XI. 30) önkormányzati rendelethez

Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete által átruházott hatáskörök

 

A polgármesterre átruházott hatáskörök:

 

A Képviselő-testület a lakosság ügyeinek folyamatos és gyors intézése érdekében a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv-ben biztosított feladat és hatáskörei közül az alábbiakat ruházza át a polgármesterre:

a)  biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét,

b) dönt a közterület igénybevételéről,

c) engedélyezi a beépítési kötelezettség meghosszabbítására előterjesztett kérelmeket,

d) dönt az értékesítésre előkészített lakó-és üdülőtelkek elidegenítési ügyeiben az azonnali egyösszegű fizetések esetében,

e) Eljár azon szociális ügyekben, melyet a Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007. (IX.21.) önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott.

Az átruházott hatáskörének gyakorlásáról a polgármester évente egy alkalommal beszámolni köteles a Képviselő-testületnek.

 

 

2. melléklet[25] a 12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által létrehozott Bizottságok feladatairól

 

 

A képviselő-testület az egyes bizottságok feladatait a következők szerint állapítja meg:

 

I. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság:

 

a) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit.

b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

c) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

d) Vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel.

e) Részt vesz a saját intézmények gazdasági ellenőrzésében, a Képviselő-testület elé terjesztett éves ellenőrzési tervet és ellenőrzési jelentést véleményezi.

f) A Képviselő-testület gazdálkodással kapcsolatos esetenkénti megbízásait végzi.

g) Véleményezi a helyi adó bevezetését, vizsgálja annak indokoltságát.

h) Megtárgyalja a helyi adó illetékességi területén történő bevezetésének időpontját és időtartamát határozott, vagy határozatlan időre.

i) A testületi döntés előtt véleményezi a helyi adórendeletek tartalmát (övezeti besorolást, valamint alapadót növelő, csökkentő körülményeket, helyi adók mértékét, mentességi és kedvezményi szabályokat).

j) Tájékozódik a helyi adókból származó bevételekről.

k) Javaslatot tesz a polgármester illetményére, költségtérítésére, bérfejlesztésére és jutalmazására.

l) Megvizsgálja a polgármester munkaviszonyával kapcsolatosan felmerült összeférhetetlenséget és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az összeférhetetlenség kimondására.

m) Ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak, valamint az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés vizsgálatát.

n) Részt vesz a polgármester és a jegyző ellen indított fegyelmi ügyek előkészítésében.

o) Kidolgozza a Szervezeti és Működési Szabályzatot, vizsgálja érvényesülésének hatását, szükség esetén javaslatot tesz a módosítására, kiegészítésére, vagy új szabályzat alkotására.

p) Figyelemmel kíséri az Önkormányzat és szervei szabályszerű működését.

q) Ellátja a titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

r) Közreműködik a lakosság körében végzendő jogpropaganda munkában.

s) Részt vesz az önkormányzati rendeletek előkészítésében.

t) Dönt a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekben, a beszerzési szabályzat szerint

 

II. Szociális és Gyermek Ügyek Bizottsága:

 

a) Vizsgálja az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét, az intézmények fejlesztésének lehetőségeit.

b) Részt vesz az egészségügy és szociális ágazat fejlesztési terveinek kidolgozásában, a tervek megvalósítását figyelemmel kíséri.

c) Ellenőrzi a Képviselő-testület irányítása alatt álló egészségügyi és szociális intézmények tevékenységét.

d) Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal gyámügyi és szociális ügyeket intéző köztisztviselőivel, a Gondozási Központtal, közreműködik az ellenőrzésekben.

e) Eljár azon szociális ügyekben, melyet a Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007. (IX.21.) önkormányzati rendeletben a bizottságra átruházott.

f) Eljár azon gyermekvédelmi ügyekben, amelyet a Képviselő-testület a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 28/2008 (XII.12.) önkormányzati rendeletben e bizottságra átruházott.

g) Részt vesz az oktatási, művelődési és sport intézmények fejlesztési terveinek előkészítésében.

h) Vizsgálja az oktató-nevelő munka, valamint a közművelődési tevékenység korszerűsítésének lehetőségeit.

i) Előkészíti az oktatással, közművelődéssel és sporttal kapcsolatos döntéseket.

j) Figyelemmel kíséri a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását.

k) Segítséget nyújt a helyi iskolapolitika kialakításához, a közoktatás, közművelődés és sport személyi, valamint tárgyi feltételeinek megteremtéséhez.

l) Figyelemmel kíséri a településen az ifjúság helyzetét, felhívja a figyelmet a veszélyeztető okokra. Javaslatot tesz azok megszüntetésére.

m) Figyelemmel kíséri az etnikai kisebbség életkörülményeinek alakulását. Javaslataival segíti az érintettek helyzetét.

n) Végzi a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

o) Átruházott hatáskörben végzi a civil szervezetek támogatásáról szóló pályázat kiírását és elbírálását.

 

III. Közbeszerzési Bizottság:

 

a) Gondoskodik az éves közbeszerzési terv elkészítéséről és elfogadásáról,

b) Dönt arról, hogy szükséges-e előzetes összesített tájékoztató elkészítése, ami a vonatkozó közösségi értékhatárt elérő közbeszerzéseknél kötelező,

c) Éves statisztikai összegzést készít és gondoskodik annak a Közbeszerzési Tanács részére történő megküldéséről,

d) A Közbeszerzési Bizottság – az Előkészítő és Bíráló Bizottság előterjesztése alapján – közbenső döntéseket hoz:

            1. hiánypótlások szükségessége

            2. számítási hiba javítása

            3. felvilágosítás kérés

4. kirívóan alacsony ellenszolgáltatás, illetve lehetetlen, vagy túlzottan magas, illetve alacsony mértékű, illetőleg aránytalan kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlatról kért indoklás esetén

            5. érvénytelenség megállapítása,

 

e) Ajánlati felhívás, részvételi felhívás előkészítése képviselő-testületi jóváhagyásra,

f)  Kizáró okok vizsgálata,

g) Dönt a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről, a szerződés megkötésének elhalasztásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig,

j) Az Előkészítő és Bíráló Bizottság javaslatára dönt a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata keresettel történő felülvizsgálata tárgyában,

k) Meghívásos hirdetmény nélküli tárgyalásos vagy a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény 122/A. §-a szerinti ajánlattevőkre javaslattétel a képviselő-testület ülésén”

 

3. melléklet[26][27][28] a 12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

 

amely létrejött egyrészről Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (képviseli Köves Mihály, székhely: 5624 Doboz, Kossuth tér 3., bankszámlaszám: 11733003-15343666, adószám: 15725149-2-04, továbbiakban Önkormányzat),

 

másrészről a Dobozi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete (képviseli Sztojka Tibor elnök, székhely: 5624 Doboz, Kossuth tér 3., bankszámlaszám 11733003-15775450, adószám: 15775450-1-04, továbbiakban Nemzetiségi Önkormányzat) között, az alulírott helyen és időben, a következő feltételekkel.

 

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján Doboz Nagyközség Önkormányzata és a Dobozi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

 

A megállapodás jogi háttérszabályozása:

 

  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,
  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény,
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet,
  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
  • a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.

 

A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat együttműködését meghatározó szabályokat, azaz:

 

  • a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása, működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása (80. § (1-2)
  • a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, felelősök és határidők kijelölésével, (80. § (3) a)
  • a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos, helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, felelősök konkrét kijelölését, (80. § (3) b)
  • a kötelezettségvállalás szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre, (80. § (3) c)
  • a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályait, személyek kijelölésének rendjét (80. § (3) d).

 

 

  1. A Dobozi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat működése, a személyi-tárgyi feltételek biztosítása

 

 

Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Dobozi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

  • Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzatnak, az üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget (17m²) a Kossuth tér 3. szám alatti, az udvar felől megközelíthető irodában. A gáz-, az elektromos áram-, a víz- és az internet, valamint a hálózaton belüli telefon díja az Önkormányzatot terheli, a Nemzetiségi Önkormányzat részére költségmentes.
  • Az Önkormányzat a polgármesteri hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. Szükség esetén a Polgármesteri Hivatal témafelelős köztisztviselői is részt vesznek az ülésen.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási csoportján keresztül biztosítja.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző a Polgármesteri Hivatal titkárságán keresztül biztosítja.

 

Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi kötelezettségeit teljesíteni tudja a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges.

 

  1. A költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje

 

 

  1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése

 

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében a jegyző megbízottja folytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, ezen egyeztetés keretében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rendelkezésre bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, egyéb információkat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 10 napon belül kell megkezdeni.

A jegyző a gazdálkodási csoportból kijelölt köztisztviselő közreműködésével készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését.

 

Az Önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzatnak nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás összegét.

 

 

  1. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

 

Ha a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A módosítást a gazdálkodási csoport az elnök kérésére, a jegyző jóváhagyásával készíti elő.

 

A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.

 

  1. Információszolgáltatás a költségvetésről

A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a gazdálkodási csoportnak úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlanyitása, törzskönyvi nyilvántartásba vétele és adószám-igénylése a jogszabályban megadott határidőkön belül megtörtént.

 

  1. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

 

A Nemzetiségi Önkormányzatnak a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt formanyomtatványon és tartalommal.

Az elnök a fentiekre kiterjedően a jegyző által megbízott köztisztviselő útján az Önkormányzatnak a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat.

 

  1. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, kötelezettségvállalás

 

  1. Költségvetési határozat végrehajtása

 

A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a polgármesteri hivatal gazdálkodási csoportján keresztül látja el.

 

  1. Kötelezettségvállalás rendje

 

A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag Sztojka Tibor elnök, távollétében vagy az elnök összeférhetetlensége, érintettsége esetén Faragó Gábor elnökhelyettes, nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás 100.000,- forint felett csak írásban és a kötelezettség ellenjegyzése után történhet.

 

  1. Pénzügyi ellenjegyzés

 

A kötelezettségvállalást, valamint az utalvány ellenjegyzését a jegyző által megbízott Kárnyáczki Ferencné köztisztviselő, vagy távollétében, összeférhetetlensége, érintettsége esetén Szabó Róza köztisztviselő végzi. A pénzügyi ellenjegyzés csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint jogszerűségének ellenőrzésére irányul.

A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint a pénzügyi ellenjegyzést - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem végezheti. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.

 

  1. Érvényesítés

 

Az érvényesítést a jegyző által megbízott köztisztviselő: Csapóné Gyarmati Titanilla pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselő végzi.

 

  1. Teljesítési igazolás

 

A teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjához kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki.

A teljesítés az utalványozás előtt történik.

 

  1. Utalványozás

 

A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozásra) kizárólag Sztojka Tibor elnök, távollétében, vagy összeférhetetlensége, érintettsége esetén az általa felhatalmazott, Faragó Gábor elnökhelyettes, nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

Utalványozni csak érvényesítés után lehet.

Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor.

 

 

  1. A Dobozi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat pénzforgalmi számlája

 

A Nemzetiségi Önkormányzat pénzforgalmi számlaszáma:

OTP Bank Nyrt. Békéscsabai fiók:

A Nemzetiségi Önkormányzat Elszámolási számla: 11733003-15775450

A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmi számlájához kapcsolódó - külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott fenti pénzforgalmi számlán bonyolódik.

A Nemzetiségi Önkormányzat működésének helyi önkormányzattól eredő támogatását a Nemzetiségi Önkormányzat a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározottak szerint kapja meg átutalással.

Míg a központi költségvetés támogatását az önkormányzat pénzforgalmi számláján keresztül – az Önkormányzat számlájára történő megérkezést követő 3 napon belül utalja át az önkormányzat.

 

  1. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

 

A Polgármesteri Hivatal gazdálkodási csoportja a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait az Önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.

Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében az elnök a felelős.

 

Az együttműködési megállapodást minden évben január 30-ig kell felülvizsgálni és szükség szerint módosítani.

 

Az együttműködési megállapodást Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-­testülete a 120/2014. (XI.12.) sz. határozatával, míg a Dobozi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 46/2014. (XI. 22.) sz. határozatával hagyta jóvá.

 

Jelen Együttműködési megállapodás elfogadásával hatályát veszti Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete által a 65/2012.(V.24.). sz. határozattal és a Dobozi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012.(VI.21.) sz. határozatával elfogadott és többször módosított Együttműködési megállapodás.

 

Doboz, 2014. november 12.

 

Köves Mihály                                                                       Sztojka Tibor

            polgármester                                                                       DCNÖ elnök

 

 

4. melléklet[29][30] a 12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

 

Az önkormányzat alaptevékenységi besorolása:

    Államháztartási szakágazat:      841105      Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási

                                                                         tevékenysége

 

Kormányzati funkciók megnevezése:

011130     Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási

                  tevékenysége

013320      Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350      Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360      Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016080      Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041231      Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232      Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233      Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236      Országos közfoglalkoztatási program

041237      Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130      Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

045220      Vízi létesítmény építése (kivéve: árvízvédelmi létesítmények)

045230      Komp- és révközlekedés

051020      Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése,

                  szállítása, átrakása

051030      Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

064010      Közvilágítás

066010      Zöldterület-kezelés

066020      Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111      Háziorvosi alapellátás

072112      Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311      Fogorvosi alapellátás

074031      Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032      Ifjúság-egészségügyi gondozás

081071      Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

083030      Egyéb kiadói tevékenység

096010      Óvodai intézményi étkeztetés

096020      Iskolai intézményi étkezetés”

 

 

5. melléklet a 12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez[31]

A Képviselő-testület által választott tanácsnok feladatairól

 

A képviselő-testület a mezőgazdasági részfeladatokat ellátó tanácsnok feladatait az alábbiak szerint állapítja meg:

 

  1. felügyeli az önkormányzat kezelésében álló mezőgazdasági földterületeken folyó munkálatokat
  2. felügyeli az önkormányzat tulajdonában álló haszonállat állománnyal kapcsolatos munkálatokat
  3. irányítja az önkormányzat mezőgazdasági területen alkalmazott közfoglalkoztatottjait

 

 

1. függelék a 12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete névsora

 

            Név:                                                                            Lakcím:                              

1. Köves Mihály polgármester                                                 5624 Doboz, Bajcsy-Zs. u. 4.

2. Aratóné Vágner Margit alpolgármester                                 5624 Doboz, Erdész u. 10.

3. Békési Mihály Tibor képviselő                                              5624 Doboz, Dobó u. 5.

4. Hidvégi Julianna képviselő                                                   5624 Doboz, Templom u. 5/A.

5. Puju János Zoltán képviselő                                                 5624 Doboz, Nagy u. 17.

6. Szabó László képviselő                                                        5624 Doboz, Toronyi u. 54.

7. Váradi Mária képviselő                                                        5624 Doboz, Rákóczi u. 30/A.

 

 

2. függelék a 12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által létrehozott bizottságokról és személyi

összetételéről

 

I.  Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság:

 

1./ Váradi Mária                     a bizottság elnöke                   5624 Doboz, Rákóczi u. 30/A.

2./ Békési Mihály Tibor          a bizottság tagja                     5624 Doboz, Dobó u. 5.

3./ Szabó László                     a bizottság tagja                     5624 Doboz, Toronyi u. 58.

4./ Szatmári Júlia                    a bizottság nem képviselő tagja 5624 Doboz, Béke u. 7.

5./ Dézsi László                      a bizottság nem képviselő tagja 5624 Doboz, Faluhelyi u. 50.

 

E bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatal részéről Hrabovszkiné Dandé Szidónia, Szabó Tibor és Kárnyáczkiné Balog Zsuzsanna segíti.

 

 

II. Szociális és Gyermek Ügyek Bizottsága:

 

1./ Szabó László                    a bizottság elnöke       5624 Doboz, Toronyi u. 58.

2./ Hidvégi Julianna               a bizottság tagja         5624 Doboz, Templom u. 5/A.

3./ Váradi Mária                     a bizottság tagja         5624 Doboz, Rákóczi u. 30/A.

4./ Sztojka Tibor                     a bizottság nem képviselő tagja 5624 Doboz, Kodály u. 9.

5./ Nagy Istvánné                   a bizottság nem képviselő tagja 5624 Doboz, Balog István u. 26.

 

E bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatal részéről Bucsai Sándorné és Bucsai Istvánné segíti.

 

 

III. Közbeszerzési Bizottság:

 

1./ Puju János Zoltán              a bizottság  elnöke 5624 Doboz, Nagy u. 17.

2./ Békési Mihály Tibor          a bizottság tagja         5624 Doboz, Dobó u. 5.

3./ Hidvégi Julianna               a bizottság tagja         5624 Doboz, Templom u. 5/A.

4./ Szabó László                     a bizottság tagja         5624 Doboz, Toronyi u. 58.

5./ Váradi Mária                     a bizottság tagja         5624 Doboz, Rákóczi u. 30/A.

 

E bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatal részéről Tóth Sándorné segíti.

 

 

3. függelék a 12/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

 

Önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok

 

I. Önállóan működő és gazdálkodó intézmény:

 

a) Dobozi Polgármesteri Hivatal (5624 Doboz, Kossuth tér 3.)

 

II. Önállóan működő intézmények:

 

a) Dobozi Mesekert Óvoda (5624 Doboz, Dobó u. 16.)

b) Dobozi Általános Iskola (5624 Doboz, Kossuth tér 15.)

c) Dobozi közösségi Ház és Könyvtár (5624 Doboz, Hunyadi tér 1.)

d) Dobozi Gondozási Központ (5624 Doboz, Ady u. 9.)

 

 

III. Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok:

 

a) Dobozi Óvár Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság  (5624 Doboz, Kossuth tér 3.)

 

Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. február 25.

                                                                           

Szabó Tibor

aljegyző  




[1] Hatályba helyezte a 17/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2012. szeptember 14.

[2] Módosította a 17/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 14.

[3] Módosította a 17/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 14.

[4] Módosította a 17/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 14.

[5] Módosította a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2015. március 1.

[6] Módosította a 11/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2014. november 13.

[7] Módosította a 11/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2014. november 13.

[8] Módosította a 11/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2014. november 13.

[9] Módosította a 12/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2012. június 23.

[10] Módosította a 12/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2012. június 23.

[11] Módosította a 4/2013.(II.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2013. február 15.

[12] Módosította a 12/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2012. június 23.

[13] Módosította a 4/2013. (II.15.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2013. február 15.

[14] Módosította a 4/2013. (II.15.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2013. február 15.

[15] Módosította a 12/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2012. június 23.

[16] Módosította a 12/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2012. június 23.

[17] Kiegészítette a 7/2013. (III.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2013. április 1.

[18] Hatályát veszítette a 11/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet 4.§-a által. Hatályos: 2013. november 13.

[19] Módosította a 4/2013. (II.15.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2013. február 15.

[20] Módosította a 4/2013. (II.15.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2013. február 15.

[21] Hatályon kívül helyezte: a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. március 1.

[22] Módosította: a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2015. március 1.

[23] Módosította: a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2015. március 1.

[24] Módosította: a 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2015. március 1.

[25] Módosította a 11/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[26] Módosította a 4/2013. (II.15.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos 2013. február 16.

[27] Módosította a 2/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2014. február 15.

[28] Módosította a 11/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos 2014. november 13.

[29] Hatályba helyezte a 17/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2012. szeptember 14.

[30] Módosította a 11/2014. (Xi.12.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos: 2014. november 13.

[31] Kiegészítette a 7/2013. (III.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2013. április 1.