ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

DOBOZ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVÉNEK, VALAMINT TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Az építésügy átalakítását célzó intézkedések részeként az Országgyűlés a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet védelme, valamint az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében megalkotta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Településképi törvény), amely 2016. július 23-án lépett hatályba.

A Településképi törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy egyazon önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva, valamint az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

Új eszköz, amelyet a Településképi törvény vezet be a településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv). A kézikönyv a Településképi törvény meghatározása értelmében – települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, és ezek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amely nem csak a szakma, de a szakmán kívüliek tájékoztatását is segíteni hivatott, így annak közérthetőnek, egyértelműnek, olvasmányosnak is kell lennie. Elvárt igény, hogy a dokumentum széles körben prezentálható legyen. Az előzőeken túl fontos a minőségi szakmai tartalom és megjelenés, hiszen a nagyközség építészetpolitikai dokumentumaként, eszmei értéket közvetít, meghatározza a település arculatával kapcsolatos közösségi elvárásokat.

A kézikönyvet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogadja el. A kézikönyv folyamatos elérhetőségét biztosítani szükséges, nemcsak digitális, nyomtatott formátumban is.

A kézikönyv tartalmi követelményei a következők:

1.    Bevezetés, köszöntő

2.    A település bemutatása, általános településkép, településkarakter

3.    Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők

4.    Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával

5.    A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója – utcák, terek, közparkok, közkertek

6.    Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása

7.    Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések

8.    Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom)

A fentieken túl a kézikönyv fontos feladata, hogy a településképi rendelet szakmai megalapozásául is szolgáljon.

A Településképi törvény 12. § (2) bekezdésében felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete, hogy a településképi rendeletben állapítsa meg

a)      a településképi követelményeket

b)      az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát,

c)      a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,

d)      azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött – építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti,

e)      azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. § szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött – építési tevékenységek, rendeltetésváltozások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti,

f)       a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját,

g)      a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket,

h)      a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit.

A településképi rendelet tartalma:

-          Településképi követelmények meghatározása az építési tevékenységgel érintett építmények – ideértve a sajátos építményfajtákat is – településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálásra, homlokzati kialakítására.

-          Településképi követelmények meghatározása a zöldfelületek kialakításának módjára.

-          Településképi követelmények meghatározása a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt településképi szempontból meghatározó területekre (műemlék területe, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történelmi emlékhely, történeti kert, védett temető, régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe, helyi jelentőségű védett érték területe, NATURA 2000 terület, nemzeti park, tájvédelmi körzet, országos jelentőségű természetvédelmi terület, fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe, tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe, helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték).

-          A helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelmények meghatározása (Helyi építészeti értékvédelmi rendelet integrálása).

-          Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó közlemény

-          Településkép-érvényesítési eszközök

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

Településképi véleményezési eljárás

Településképi bejelentési eljárás

Településképi kötelezés és bírság

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

A kézikönyv, valamint a településképi rendelet készítésével párhuzamosan felül kell vizsgálni mindazon önkormányzati rendeleteket (pl. Helyi Építési Szabályzat, Helyileg Védett Építészeti Értékek stb.), amelyek a településkép átalakítására vonatkozó előírásokat tartalmaznak. Az ilyen jellegű szabályzók ezután csak a településképi rendeletben szerepelhetnek.

A kézikönyv, valamint a településképi rendelet a település teljes közigazgatási területére készül, partnerségi eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el.

A Partner észrevételeket, javaslatokat a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon belül tehet papír alapon személyes benyújtással Doboz nagyközség polgármesterénél vagy elektronikus úton az előzetes tájékoztatóban megjelölt e-mail címre megküldve. A Partnerek elektronikus észrevételeiket, javaslataikat a jegyzo@doboz.hu e-mail címre küldhetik meg.

A társadalmi identitás-keresésének legelső, markánsan artikulálódó szintje a szűkebb környezet a település közössége számára alapvető fontosságú a helyi környezeti értékek, erőforrások feltárása, kiaknázása, gyarapítása. Az elmúlt korok értékeinek feltárására, megőrzésére, az építészeti folyamatosság fenntartására alapozva fejleszthető hatásosan az erőteljes történeti gyökerekkel rendelkező település arculata – divatos, mai szóval: imázsa. Éppen ezért úgy a kézikönyv, mint a településképi rendelet esetében, az értékvédelem és a településképi környezet pozitív irányú fejlesztésének témaköre „kéz a kézben” jár. A települési környezet folyamatosságának megőrzése természetesen nem minden áron való ragaszkodást jelent a gazdaságosan már nem fenntartható épületekhez (kivéve, ha azok kiemelkedő történeti, művészeti értékkel bírnak), sokkal inkább az évszázados építési fejlődési folyamatba való szerves illeszkedést, amely természetesen magas fokú „empatikus” készséget, tiszteletet követel meg a község értékeivel szemben, nem utolsó sorban pedig a kompromisszumokra, párbeszédre való hajlandóságot az építési folyamatokban résztvevők részéről. Ennek a párbeszédnek fontos alapdokumentuma a kézikönyv és a településképi rendelet.

A történeti alapot, amelyre építeni kell és lehet, elsősorban a falu XIX – XX. században létrejött település építészeti, településépítészeti öröksége képezi, amely a községben meghatározó módon jelen van / volt. A településkép-fejlesztés mindenkori kihívása a doboziak közössége számára az, hogy ehhez az örökséghez méltó módon ténykedjen, amelyben nagy segítséget jelenthet egy széleskörű társadalmi-szakmai konszenzuson alapuló kézikönyv és településképi rendelet.

A kézikönyv és a településképi rendelet – e két újonnan bevezetett településrendezési eszköz – lehetőséget teremt arra, hogy az építési tevékenységeknek Doboz Helyi Építési Szabályzatában rögzített döntően műszaki, építésjogi szemléletű peremfeltételei mellett határozottabban érvényesüljenek egyes településesztétikai, településépítészeti elvárások is.

Doboz nagyközség egyedi építészeti arculatának megőrzése, illetve pozitív alakítása, hatással van a lakosság mindennapjaira, életérzésére, magatartására, személyes identitásának alakulására, nem utolsósorban pedig vonzóvá teszi a várost az ide látogatók számára, így közvetlen társadalmi és közvetett gazdasági előnyei is vannak.

Az eszközök megalkotásának célja, hogy az ajánlások és normatívák betartásával esztétikus, harmonikus építészeti és környezeti minőség szülessen az alacsony építészeti, vizuális minőség helyett.

Doboz, 2017. szeptember 20.

                                                                                        Köves Mihály

                                                                                        polgármester

 

 

Partnerségi egyeztetés a TAK munkaanyagával kapcsolatban 2017.10.11 19:00-kor a polgármesteri hivatalban amire mindenkit szeretettel várunk.

                                                                                        Köves Mihály

                                                                                        polgármester

 

Partnerségi egyeztetés a TAK munkaanyagával kapcsolatban 2017.10.26 14:00-kor kezdődő nyilvános testületi ülésen a polgármesteri hivatalban amire mindenkit szeretettel várunk.

 

                                                                                        Köves Mihály

                                                                                        polgármester

 

Partnerségi egyeztetés a TAK munkaanyagával, és a TAK rendelettel kapcsolatban 2017.11.13 16:00-kor kezdődő nyilvános fórumot tart a polgármesteri hivatalban amire mindenkit szeretettel várunk.

 

                                                                                        Köves Mihály

                                                                                        polgármester