Település történet

Békés megye legősibb települése, Doboz

Doboz nagyközség Békés vármegyében, a megyeszékhelytől, Békéscsabától 13 km-re észak-keletre fekszik. Közigazgatásilag a településhez 5.447 ha tartozik. A települést öt város, Békéscsaba, Gyula, Sarkad, Vésztő és Békés veszi körül. Autóbusz közlekedése jó. Vasútja nincsen. Doboz a Körös vidékhez tartozik. A Kettős-Körös a település határán folyik át, és mintegy négy kilométerre fekszik a közigazgatásilag hozzá tartozó Doboz - Szanazug. Az üdülőterület a Fehér- és Fekete Körös deltájánál, a Kettős - Körös két partján fekszik. Levegője tiszta, üdülésre, pihenésre alkalmas terület. Jelenleg több mint 300 üdülő, valamint a Körös bal partján kemping várja a pihenni, üdülni vágyókat. A két part között személyszállító komp biztosítja az átkelést. A kikapcsolódás, szórakozás, pihenés különböző formái biztosítottak. A vízpart adta lehetőségek miatt a kirándulók, turisták kedvenc pihenőhelye, mely az utóbbi időben fejlődésnek indult. Az üdülőkörzetet a nyári szezon idején rendszeres autóbuszjárat köti össze a megyeszékhellyel.
 

Vizek ölelésében

 

Hajdan Doboz határában egész sereg vízfolyás szállította a vizeket, mint például a Sebes-fok, a Kis-Körös, a Kis-folyás és a Fekete-Körös, melynek holtága körül öleli a Boszorkány szigetet is. Doboz határában a vizek elvezetésére csatornákat ásattak, nevezetesen az Óvár és a Gyepes csatornát. A folyó közelsége áldás és gond Doboznak, hiszen a könnyen elérhető kikapcsolódást, szép természeti környezetet jelentő Körösök egyszersmind gyakori árvízveszélyt okoznak. A Fekete - Körös folyószabályozására 1855-ben került sor, mely az árvizek megelőzését szolgálta. Legutóbb 1980-ban volt árvíz, amely nagy károkat okozott, de Dobozt a körgát megvédte a pusztítástól.

 

Helynév eredete
 

A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. A "Doboz" - "Duboz" pár magyarázata alapján Doboz nevének eredete csak a szláv "dub, dubova, dubovy = tölgy, tölgyesből" vezethető le. Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent, és valószínűleg azért az elnevezés, mert az idetelepüléskor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.

Az első írásos emlékek, történelmünk röviden

Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször. 1075-ben már itt éltek I. Géza király kondásai. Az ásatások során több Árpád-kori település és egy földvár nyomára bukkantak. Ez volt Szanna falu. Doboz ebben az időben és ezután is jó sokáig az előbb említett békés vizek közepette állott. A lakosság ezért sokáig ősfoglalkozásainkat űzte: halászott, pákászott, vadmadarakat fogott és főként pásztorkodott. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak már javában méhészkedtek. 1403-ban Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak ajándékozta a települést, ami a család kihalása után visszaszállt a koronára, de nem hosszú időre, mert Mátyás király odaadományozta fiának, Corvin Jánosnak.

 

 

1403-tól 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott Doboz. 1566-ban, Gyula eleste után a község nem szűnt meg, sőt, néhány jobbágy olyan vagyonra tett szert, hogy képes volt megváltani magát. A törökvész idején az erdők és vizek jó búvóhelyül szolgáltak. A Veres család volt a község földesura. Ebben az időben lett Doboz Békés község szomszédja. 1665-ben a török Dobozt is elpusztította, a település teljesen elnéptelenedett. 1699-ben ugyan megindult egy letelepedési folyamat, de 1703-ban ismét el kellett menekülniük az itt élőknek. Az új betelepülők elfoglalták Mező - Megyer északkeleti részét is, majd utóbb Gerla - Póstelek községet is idecsatolták. A török kiűzése után, 1720-ban Harruckern báró lett a település földesura. A község 1740-tõl 1780-ig a békési szolgabírói járáshoz, azután pedig a gyulai járáshoz tartozott annak megszűnéséig.
Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A jobbágyság felszabadítása után - 1848-ban a településnek mindössze negyed része lett a falu népéé, a többi maradt a Wenckheim család birtokában. A XIX. század végén Wenckheim József Antal unokaöccse, Wenckheim Rudolf építtette a mai általános iskolaként működő kastélyt, mely több uradalom központja lett, innen irányították a vésztői és a csorvási birtokukat is. Wenckheim Dénes kérésére Nikolaus Schiedek bécsi építőmester tervei alapján 1902-re megépült a neoromán stílusú templom és családi kripta, mely ma is idegenforgalmi látványosság.
 

                                              

1930-ban 6.469 lelket számlált Doboz, 1970-ben 5.123 fő volt a lakosság létszáma, melynek döntő része, mintegy 90%-a őstermeléssel foglalkozott. 1948-ban alakult meg a Petőfi Termelőszövetkezet. Volt, hogy 1.034 fő dolgozott a szövetkezetben. A TSZ 1992-ben átalakult mezőgazdasági szövetkezetté. Ma KFT-ként működik. Az Ipartelepítés 1969-ben kezdődött el, amikor a Gyulai Harisnyagyár telepet létesített, majd a békéscsabai Kötöttárugyár is kihelyezte telepét Dobozra.

Doboz 1971-ben nagyközségi rangot kapott, mely ezt követően jelentős fejlődésen ment keresztül. E fejlődés eredményei a vezetékes ivóvíz hálózat, a gázvezeték kiépítése, az intézményes szemétszállítás megvalósítása, az intézmények fejlesztése, az utak portalanítása, a szennyvízhálózat kiépítése.

A rendszerváltást követően a település gazdasági élete is megváltozott. A helyben, magas létszámot foglalkoztató üzemek, szövetkezetek lassan átalakultak, megszűntek, magánkézbe kerültek. A helyi munkaerő az újonnan indult vállalkozások kötelékében helyezkedett el, de egyre többen váltak mobilakká és a környező nagyvárosokban találtak álláslehetőséget.

A település intézményrendszere jól kiépített, a mai kor elvárásainak megfelelően felszerelt kulturált környezeteben várják az itt élőket. Az Önkormányzat által alapított intézmények: Dobozi Mesekert Óvoda és Konyha, Egészségügyi Központ, Csillag Szolgáltatóház, Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Dobozi Gondozási Központ, melynek keretein belül Gyermekjóléti Szolgálat, Idősek Klubja, Bölcsőde működik. A település központjában, az egykori Wenckheim kastélyban található a Dobozi Általános Iskola.

Tartalmas és sokrétű programokat kínálunk minden korosztály számára. A kulturális élet központja a Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár. A közösségi lét sokszínűségét a 26 civil szervezet jótékony munkálkodása is segíti, illetve az intézmények közösségei által szervezett programok.
A Dobozi Mézes Fesztivál és Fogathajtó Emlékverseny a leglátogatottabb programunk az év során. A rendezvénynek a település központjában található gyönyörű kastélypark ad otthont. A kétnapos fesztivált igen gazdag programkínálattal állítjuk össze. A helyi értékeket, a gasztronómiát és a kézművességet is felvonultató családi programra szívesen invitáljuk az érdeklődőket, melynek központi eleme a település történelmi múltjában gyökerező méhészet és kincse, a dobozi aranyló méz.

 

Megtisztelő, hogy időt fordított településünk megismerésére!

 

 

Forrás:

Dobozi tanulmányok; szerk. Réthy Zsigmond; Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 1989 (A Békés megyei múzeumok közleményei)

Vasvári Mihály: Szanazug; szerzői, Doboz-Szanazug, 1998

Doboz; szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)

Doboz község 900 esztendeje: adatok a község történetéből, különösen tekintettel a felszabadulást követő 30 évre; összeáll: Marsi László, Doboz, 1975.